Tisztelt Igazgató Úr!

Nagy Ákos vagyok, Nagy István (Sutyi) fia, Nagy János unokája. Nekem általános iskola igazgatóként maradt meg Ön az emlékezetemben, ezért ezt választottam megszólításnak, remélem nem veszi rossz néven. Rendszeresen járok a "négyesi" temetőbe, kb. 10 éve, dédszüleim sírjaihoz.
Legutóbbi alkalommal ámulatba ejtett a látvány, ahogy a temető fogadott bennünket, ahová először vittem 10 hónapos fiamat is magunkkal. Elszorult a torkom, úgy meghatódtam, mikor beléptem az új kapun egy újrateremtett kegyhelyre. Első szavaimmal megköszöntem Istennek, majd rögtön tudtam, hogy meg kell köszönni azoknak az embereknek is, akik ezt megvalósították.

Köszönöm!

Kötelességemnek tartom, hogy tanítsuk meg gyermekeinknek tisztelni őseinket, mert akkor várhatjuk el mi is ezt joggal utódainktól, azaz tőlük. Édesapáméktól tudtam meg, hogy kinek köszönhető a temető "újjászületés"-e. Azóta rendszeresen figyelem a FŐNIX EGYESÜLET honlapját.

Az egyesület ez év május hatodikán megvitatott kérdéseiben találtam egy olyan pontot, melyhez segítségemet tudom felajánlani.

Jó néhány éve foglalkoztat a falu és környékének korai története. Moretti Frédi bácsi volt az alsós osztályfőnököm, vele már akkor anyagot gyűjteni mentem a falu történetéhez. Ez úgy látszik mélyen megmaradt bennem. Néhány éve elolvastam a könyvtárban a falutörténetet, melyből nagyon hiányolom a korai időkre vonatkozó fejezetet. Magam indultam kutatni.
Mindig érdekelt mit rejtett a törökdomb. Ez nem titkos. Megtaláltam a halasi múzeumban, képeket is készítettem róla, ahogy a többi - a faluban feltárt - avar kori tárgyról. Majd a falu területén feltárt 52 házból és a templomból álló XII-XVI. századi kun település néhány tárgyáról is készítettem fényképet.

Ezek a képek kísérleti régészeti munkámhoz kellenek, ezért csak a fegyverzetet és az ahhoz kapcsolódó felszerelést próbálom lemodellezni. A Kárpát-medence íjfeszítő népeinek felszerelését, harci technikáját próbáljuk munkatársaimmal újra emberközelbe hozni. Megmutatni azt, amit nem lehetett sokáig még kutatni sem. Politika nélkül, csak szakmailag! De a múzeum minden - itt feltárt - tárgyát érdemes lenne bemutatni. Szerintem Kisszálláson a kisszállásiaknak. Ebben tudom felajánlani a segítségemet, ha van rá igény.

Ezen kívül még:
- egy teljes testet fedő lamellás összetett (bőr; fém) vért, lovon fej- és szügyvért, teljes fegyverzet(íj;kard;lándzsa),
- ezek bemutatása használat közben.

Ne csak a cselédkorra emlékezzenek a kisszállásiak, amikor a lakosok 95 százaléka sanyarú körülmények közt élt! Emellett ez csak a történetünk kb.150 éve, mely nem túl sok büszkeségre adhat okot nekünk. Sok történetet meghallgattam, elolvastam a kisszállási cselédsorsról. Szerintem igazak voltak szóról - szóra. A fiataloknak a múlt tartást, erőt, büszkeséget kell, hogy sugalljon, mert ettől lesz ereje továbbvinni az életet! Később ez fordul át bölcsességbe és ekkor lesz képes átadni a fiataloknak az élettapasztalatait. Így száll apáról fiúra.

Voltak boldog idők is Kisszálláson és a környék pusztáin.

Szerintem megérdemlik a megemlékezést, mert nélkülük ma nem lehetnénk itt, mivel ők, vagy ők is az őseink. Voltak köztük pásztorok, földművesek, mesteremberek, akik élték mindennapjaikat, szabadon és büszkén emlékezve őseikre.

Nagy tisztelettel:

Nagy Ákos

Számlaszám: 53100025-10058736
Számla megnevezése: Főnix Egyesület

© Négyestelepi Főnix Egyesület, 2010 - 2011 l Kapcsolat design by: Judit N. l Webmester