Az alázat az igazi tudás

Hajóson adták át az idei Pilinszky-díjakat

Nikowitz Géza átveszi szülei ( Nikowitz házaspár népi tanító) posztumusz díját

A felújított, egykori érseki kastélyban, Hajóson adták át november 26-án az idei Pilinszky-díjakat. A költő nevét viselő közalapítvány kuratóriuma a beérkezett huszonkét javaslat alapján végül Fehér Zoltán tanárt, helytörténészt, NikowitzOszkár és Nikowitz Oszkárné Bencz Rózsa tanítókat posztumusz, Szász András írót, újságírót és Zalatnai Pál grafikusművészt díjazta az oklevélből és plakettből álló elismeréssel.

Díjazásra méltó személyre korábban bárki javaslatot tehetett írásban,részletes indoklással a Pilinszky János Alapítványnál. A november 10-ig beérkezett jelöléseket az alapítvány szakmai kollégiuma bírálta el.
- Az alázat az igazi tudás és az igaz megismerés kapuja. Minden nagy tett, minden valódi erkölcsi és szellemi erőfeszítés előfeltétele. Már a dolgok természetéből fakad, hogy aki feladatán elmélyül - "megfeledkezik önmagáról". A hiúság, az önzés, az érdek nem csak erkölcsi rossz, de szellemi akadály is, s nem egy kitűnő alkotást fosztott meg attól hiú tökélye, hogy valóban közkincs, halhatatlan alkotás legyen - idézte Pilinszky János alázatról szóló gondolatait Imre Károly kuratóriumi elnök a díjátadó ünnepségen.

Az idén húsz éves kuratórium szándéka, hogy évente egyszer díjazásban részesítse azokat a Bács-Kiskun megyében élő ésdolgozó pedagógusokat, írókat, költőket, művészeket és újságírókat, akik munkásságukkal, életművűkkel és kiemelkedő alkotásaikkal hozzájárultak a nemzeti kultúra értékeinek, emlékeinek védelméhez, megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a köz- és magánerkölcsök nemesítéséhez, és ezért közmegbecsülésre méltók.
A díjátadó ünnepséget a felújított, korábbi érseki kastélyban november 26-án délután rendezték meg. Az elismeréseket a Pilinszky János Alapítvány kuratóriumának elnöke Imre Károly adta át Fehér Zoltán tanár, helytörténésznek, Nikowitz Oszkár és Nikowitz Oszkárné Bencz Rózsa tanító-házaspárnak posztumusz, Szász András író, újságírónak és Zalatnai Pál grafikusművésznek.
A tudományos kutató- és feldolgozó munka mellett Fehér Zoltán jelentős ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott közművelődési előadásaival, helytörténeti múzeum szervezésével, szakkörök vezetésével, honismereti kutatómunkájával, könyvtárosi munkájával. Sokrétű szakmai, pedagógusi, közművelődési és ismeretterjesztő tevékenységéről publikációinak, önálló könyveinek, szakfolyóiratokban közölt tanulmányainak egész sora tanúskodik. 1973-ban Ortutay Gyulától vehetett át emlékérmet, 1997-ben a honismereti mozgalomban végzett munkáját jutalmazták, 2001-ben Bátya község önkormányzata Életmű-díjjal tüntette ki, 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság emlékérmét vehette át, 2007-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány lovaggá avatta.

Nikowitz Oszkár és Nikowitz Oszkárné Bencz Rózsa Kelebia Vitéztelep, illetve Kisszállás Négyestelep kulturális életének meghatározó alakjai voltak 1931-től 1975-ig. A Nikowitz házaspár az erkölcsös, hazafias, autonóm, önellátó paraszt-polgárság megteremtésén munkálkodott a klebelsbergi kultúrpolitika nyomvonalán olyan átütő sikerrel, hogy e helyi társadalmat csak az erőszakos iskolai körzetesítéssel, a templomiskola eladásával, azaz a helyi kultúra szellemi és fizikai felszámolásával tudta szétverni a központi és a helyi hatalom.
Tevékenységükkel átfogták a helyi lakosok legteljesebb értelemben vett kulturális-szellemi-morális életét, máig ható, elévülhetetlen értékvilágot, szellemi örökséget hagyva az utókorra.
Számos területen - tudomány, sport, művészet, pedagógia, közművelődés - jeles szakemberek kerültek ki a vitéz- és négyestelepi iskolából.

Szász András 1951-ben a partiumi Nagyváradon született. "A határon túlról hoztam hitemet, szokásaimat, életszemléletemet, magyarságtudatomat, élet- és természetszeretetemet. Ott tanultam meg, hogy az ember csak abból gazdálkodhat, amije van. Amit szüleitől örökölt, illetve ami szűkebb és tágabb környezetéből ráragadt." - vallja egyik önéletrajzi ihletésű írásában. A Petőfi Népében 1991-ben jelentek meg első írásai. 1996-tól tizenhárom éven át vezette a lap kiskunfélegyházi és tiszakécskei szerkesztőségét. Újságírói tevékenysége mellett négy kötetben mutatta be Partium és Erdély még fellelhető építészeti értékeit. Két helytörténeti munkájában állított emléket Kiskunfélegyháza jeles személyiségeinek: Huszka József festőművésznek, művészettörténésznek, restaurátornak és Krizsanótzy Jánosnak, Kiskunfélegyháza első templomépítő plébánosának, tanítónak.
Az idén megjelent Bács-Kiskun megye lelki kincsei című kötetben húsz megyei település harminckét római katolikus, református és evangélikus templomát, valamint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye jelentősebb búcsújáróhelyeit mutatja be. 2004-ben Szalézi Szent Ferenc-díjat, 2007-ben Aranytoll Díjat és Kiskunfélegyháza Elismerő Oklevelét kapta.

Zalatnai Pál Kecskemét és Bács-Kiskun megye művészeti életének meghatározó alakja. Alkalmazott grafikusként dolgozik, a díj névadójához méltó emberséggel, igényességgel, hivatástudattal, felelősséggel. A szitanyomatok mellett elsősorban rézkarcokat készített, melyeket "vizuális röpcédulaként," "mini konceptként", "organikus minimálartként" értelmezett a maga számára. 1990-től csupán virtuális műveket hoz létre. Alkalmazott grafikusként többek között a múzeumi kiállításrendezés, a könyvtervezés a fő területe. Munkáit az esztétikai igényesség, a kifejezés tömörségére és egyszerűségére való törekvés jellemzi, hatása részben vizuális nyelvének rendkívüli tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. Művészi és emberi létének legfontosabb ismérve a művészet és a munka iránti alázat. Példaadó személyiségének humanitása, a művészetek iránti és szociális érzékenysége, segítőkészsége, empátiája. Ő tervezte egyebek mellett a Katona-ház és a Hajósi Érseki Kastély kiállításának arculatát, valamint a Pilinszky-díj emlékplakettjét is.
A Félegyházán élő Szász Andrást és a gyermekéveit a városban töltő Zalatnai Pált a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke, Laczkóné Szabó Klára is méltatta, majd megajándékozta a szervezet nevében.
A díjátadón Betlenné Dajkó Ágnes ésJakab Erika fuvolisták, a Jámbor Zsolt vezette kecskeméti Református Gimnázium fiúkarának és Petyovszky Zita, a hírös városi Bolyai János Gimnázium tanulójának előadását élvezhette a közönség.

DR. FEHÉR ZOLTÁN - TANÁR, HONISMERETI KUTATÓ

Dr. Fehér Zoltán munkássága pedagógiai, szaktudományos és közművelődési területen járult hozzá a nemzeti kultúra értékeinek megismertetéséhez. Magyar-ének szakos tanárként kitűnt azzal a tulajdonságával, hogy a tananyag elsajátítását miként lehet a diákok számára érdekessé, emlékezetessé tenni. Az énekórákon és az általa vezetett énekkari próbákon a helyi gyűjtésű népdalok és azok feldolgozásai kiemelten szerepeltek. Az 1960-as években a Gömör megyei Putnokon és Kelemérben (ahol szülei éltek) gyűjtött népdalokat. Népdalkört ma is vezet, velük többször magas rangú elismerésben részesült. Sok évtizedes pedagógusi tevékenységének jelentős állomása a bajai Tanítóképző Főiskolán a művészeti oktatásban eltöltött időszak. Néprajzi gyűjtései már az 50-es évek végén figyelemre méltóak voltak. 1952 óta tagja - Bálint Sándor ajánlásával - a Magyar Néprajzi Társaságnak. A hazai néprajztudomány dr. Fehér Zoltán tudományos tevékenységét és eredményeit kezdetektől számon tartja, néprajzi tanulmányainak egy része az egyetemi néprajzi oktatásban ajánlott olvasmányként szerepel. A szaktudomány meghatározó eredményként értékeli a Bátya község népi kultúrájáról megjelent monografikus írásait. A tudományos kutató- és feldolgozó munka mellett dr. Fehér Zoltán jelentős ismeretterjesztő tevékenységet is folytatott közművelődési előadásaival, helytörténeti múzeum szervezésével, szakkörök vezetésével, honismereti kutatómunkájával, könyvtárosi munkájával.
Sokrétű szakmai, pedagógusi, közművelődési és ismeretterjesztő tevékenységéről publikációinak, önálló könyveinek, szakfolyóiratokban közölt tanulmányainak egész sora tanúskodik.

  • 1973-ban Ortutay Gyulától vehetett át emlékérmet,
  • 1997-ben a honismereti mozgalomban végzett munkáját jutalmazták,
  • 2001-ben Bátya község önkormányzata Életmű-díjjal tüntette ki,
  • 2003-ban a Magyar Néprajzi Társaság emlékérmét vehette át,
  • 2007-ben a Falvak Kultúrájáért Alapítvány lovaggá avatta.

NIKOWITZ OSZKÁR ÉS NIKOWITZ OSZKÁRNÉ BENCZ RÓZSA - TANÍTÓK

Nikowitz Oszkár és Nikowitz Oszkárné Kelebia Vitéztelep ill. Kisszállás Négyestelep kulturális életének meghatározói voltak 1931-től 1975-ig. A Nikowitz házaspár az erkölcsös, hazafias, autonóm, önellátó paraszt-polgárság megteremtésén munkálkodott a klebelsbergi kultúrpolitika nyomvonalán olyan átütő sikerrel, hogy e helyi társadalmat csak az erőszakos iskolai körzetesítéssel, a templomiskola eladásával, azaz a helyi kultúra szellemi és fizikai felszámolásával tudta szétverni a központi és a helyi hatalom. Nikowitz Oszkár néptanító, igazgató tanító, Nikowitz Oszkárné a telep karitatív tevékenységet végző nagyasszonya, a templomiskola kántora, a könyvtár gondozója volt. A Nikowitz Oszkár igazgató tanító irányítása alatt működő tanyasi iskolában híresen magas színvonalon folyt a nevelő-oktató munka. A legnehezebb - egzisztenciájukat is gyakran veszélyeztető - politikai viszonyok közepette is rendületlenül, folyamatosan széles skálán biztosították minden korosztály számára a nemzeti és helyi identitást erősítő, kultúrahordozó- és terjesztő tevékenységi formákat. A kulturális foglalkozások gazdag tárházát képezte a színjátszás, néptánc, táncház, dalárda, népszínművek előadása, olimpiai játékok olimpiai formaruhában, tornabemutatók, atlétika, labdarúgás, kézilabda, röplabda, asztalitenisz és a sakk meghonosítása. A kulturális tartalmú teaestek olyan tevékenységeket foglaltak magukban, mint kötés, horgolás, varrás, népdalok és egyházi énekek éneklése, irodalmi szemelvények felolvasása, versmondás, katolikus írók, költők, papköltők alkotásainak ismertetése, saját alkotások bemutatása, anekdotázás, mesélés. Ápolták az egyházi ünnepkörök (betlehemezés, passiójáték) népi formaváltozatait, szokásait, hagyományait, beépítve ezeket az iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokba, programokba. Munkásságuk eredményeként a helyi társadalom - a legsúlyosabb gazdasági körülmények között is - biztosította a telep szellemi központjának működési feltételeit. Gondoskodtak az épületek folyamatos karbantartásáról, felújításáról, a telek nemzeti stílusjegyeket hordozó kerítéséről. Fákkal körbeültetett labdarúgó, kézilabda, röplabda pályát és tornaszerekkel felszerelt atlétika pályát létesítettek. Az iskola épületében létrehozott helyi színház működésére kulisszákkal ellátott színpadot építettek, a lakók kétkezi munkájukkal jelmezeket, kosztümöket és színpadi kellékeket készítettek. Tevékenységükkel átfogták a helyi lakosok legteljesebb értelemben vett kulturális-szellemi-morális életét, máig ható, elévülhetetlen értékvilágot, szellemi örökséget hagyva az utókorra. Számos területen - tudomány, sport, művészet, pedagógia, közművelődés - jeles szakemberek kerültek ki a vitéz- és négyestelepi iskolából.

SZÁSZ ANDRÁS - ÍRÓ, ÚJSÁGÍRÓ

1951-ben a partiumi Nagyváradon született. Családjaigaz hívő keresztény, amely személyiségének formálásában kulcsfontosságú tényező. Feleségével és két lányával huszonkét évvel ezelőtt települt át Magyarországra, azóta Kiskunfélegyházán él. "A határon túlról hoztam hitemet, szokásaimat, életszemléletemet, magyarságtudatomat, élet- és természetszeretetemet. Ott tanultam meg, hogy az ember csak abból gazdálkodhat, amije van. Amit szüleitől örökölt, illetve ami szűkebb és tágabb környezetéből ráragadt." - vallja egyik önéletrajzi ihletésű írásában. Élete során - akarva, akaratlanul - ok mindennel foglalkozott. Volt segédmunkás, vasesztergályos, szerszámkészítő, olajbányász, brigád-és osztályvezető, marketing menedzser. A Petőfi Népében 1991-ben jelentek meg első írásai. 1996-tól tizenhárom éven át vezette a lap kiskunfélegyházi és tiszakécskei szerkesztőségét. Közel húsz évig szolgálta újságíróként a keresztény-nemzeti értékeket. Újságírói tevékenysége mellett négy kötetben mutatta be Partium és Erdély még fellelhető építészeti értékeit. Két helytörténeti munkájában állított emléket Kiskunfélegyháza jeles személyiségeinek: Huszka József festőművésznek, művészettörténésznek, restaurátornak, és Krizsanótzy János Kiskunfélegyháza első, templomépítő plébánosának, tanítónak. Idén jelent meg a Bács-Kiskun megye lelki kincsei című kötet, amelyben húsz megyei település harminckét római katolikus, református és evangélikus templomát, valamint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye jelentősebb búcsújáróhelyeit mutatja be. Jelenleg egy nagyszabású albumon dolgozik Erdély kincses városai címmel. Nyomdakész állapotban van öt kötete. Fotósként naponta tíz fotóval népszerűsíti Bács-Kiskun megye értékeit, szépségeit az Ország Album oldalon. 2004-ben Szalézi Szent Ferenc-díjat, 2007-ben Aranytoll Díjat és Kiskunfélegyháza Elismerő Oklevelét kapta. Végezetül dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének Szalézi Szent Ferenc ünnepén elhangzott gondolatait idézzük: "Azokat díjazzuk, akik munkájukkal hozzájárultak más emberek erkölcsének építéséhez. Hiszen a jónak is van magva, kihatása. Mert nem egyszer egy-egy cikk elindíthatja az embert az igaz út felé, a hitet és az erőt alkotótevékenységgé tudja formálni."

ZALATNAI PÁL - GRAFIKUS, TERVEZŐGRAFIKUS

Kecskemét és Bács-Kiskun megye művészeti életének meghatározó alakja. Alkalmazott grafikusként dolgozik, a díj névadójához méltó emberséggel, igényességgel, hivatástudattal, felelősséggel. Mesterének Horváth Sándort tartja. A 70-es években nagy hatással volt rá, hogy reprodukciókon keresztül megismerhette a nyugati világ képzőművészetét. A 80-as évek végéig fő műfaja a sokszorosító grafika volt, melyet személytelensége miatt választott. A szitanyomatok mellett elsősorban rézkarcokat készített, melyeket "vizuális röpcédulaként," "mini konceptként", organikus minimálartként értelmezett a maga számára. 1990-től csupán virtuális műveket hoz létre. Alkalmazott grafikusként többek között a múzeumi kiállításrendezés, a könyvtervezés a fő területe. Ő tervezte többek között a Katona-ház és a Hajósi Érseki Kastély kiállításának arculatát is. Több megyei kiadvány, könyv tervezőgrafikusa. Az ő munkája - többek között - a Forrás irodalmi folyóirat grafikai arculata, a Homok-haza irodalmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről, a Bronztű, sisak történeti képeskönyv, Buda Ferenc, Füzi László, Pintér Lajos könyveinek grafikai tervezése, megyei rendezvények és azok meghívóinak, plakátjainak grafikai- és látványtervezése, kivitelezése. Munkáit az esztétikai igényesség, a kifejezés tömörségére és egyszerűségére való törekvés jellemzi, hatása részben vizuális nyelvének rendkívüli tömörségével, s ebből fakadó művészi erejével magyarázható. Művészi és emberi létének legfontosabb ismérve a művészet és a munka iránti alázat. Példa adó személyiségének humanitása, a művészetek iránti és szociális érzékenysége, segítőkészsége, empátiája.

Kecskeméti TV

Számlaszám: 53100025-10058736
Számla megnevezése: Főnix Egyesület

© Négyestelepi Főnix Egyesület, 2010 - 2011 l Kapcsolat design by: Judit N. l Webmester